Tordai hasad�k [link1] [link2] [link3] [link4]

A Tordai-hasad�k m�szk�-hasad�k a Torock�i hegys�gben, nem messze Torda v�ros�t�l.1938-ban lett v�dett ter�let.
"A tordai hasad�k a vulk�ni alkot�s egyik legb�mulatosabb remeke; itt egy hegyl�nc tetej�t�l a talapj�ig kett�repedve. A k�t �telleni meredek fal ki�ll� szikl�i �s m�lyed�sei m�g most is egym�sba illenek, a h�romezer l�p�snyi sziklafolyos� hajl�sai, megt�r�sei minden�tt egyenk�z�ek maradnak, csak imitt-amott mutat t�gabb �bl�ket, hol a szikla�rl� id� g�rgeteg k�zuhanyokk� porlasztotta a b�rcfalat; m�g egyes sziklatornyok, mint a g�t �p�t�szet pill�rei �llnak el a falakt�l, amiknek ormozata ma is a m�nsterek cifra, fantasztikus p�rk�nyzat�t m�meli."/J�kai M�r/

III. Endre kir�ly 1291-ben tordai keresked�k r�sz�re ki�ll�tott kiadott kiv�lts�glevele eml�ti el�sz�r Thorda hasad�kja n�ven, k�s�bb Torda Hasad�ka �s Torda-hasad�k neveket haszn�lt�k 1767-t�l, majd 1804-t�l a Tordai hasad�k n�v terjedt el �s haszn�latos ma is annak ellen�re, hogy t�rt�netileg �s logikai szempontb�l helyesebb a Tordahasad�k alak.

A kb. 2 km hossz� szakad�kon az Aranyosba �ml� Hesd�t-patak folyik �t. A hasad�k k�t oldal�n Peterdi-gerinc �s a K�vesb�rc-Szindim�szk�gerinc h�z�dik, ezen sziklafalak 250-300 m�ter magasak. A falakban 32 felt�rt barlang van, ezek k�z�l a legnagyobb a Porlik-barlang (75 m�ter hossz�, 19 m�ter sz�les �s 11 m�ter magas).

A hasad�k a Torock�i-takar�ban a mezozoikumban keletkezett vulk�ni �s �led�kes eredet� k�zeteken. A m�lyben lev� ofiolit k�zetekre egy tengerel�nt�s sor�n jurakori m�szk� rak�dott. A k�zetek kev�sb� r�tegzettek, �szak-nyugati ir�ny�ak, a k�zponti r�szek ink�bb t�mb�s szerkezet�ek. A hasad�k mened�kh�z fel�li oldal�n a m�szk�n�l r�gebbi tri�szkor� porfirittufa fordul el�, m�g a Peterd fel�li oldalon fiatalabbkr�takor� meszes m�rga �s homokk� tal�lhat�. A tri�sz �s kr�ta kori k�pz�dm�nyeken t�l fiatalabb, harmadkori r�tegek figyelhet�ek meg.

A jurakori m�szk�ben a karsztosod�s hat�s�ra el�bb kisebb barlangok fejl�dtek, majd ezek kiterjed�s�vel, �sszekapcsol�d�s�val kiterjedt barlangrendszer j�tt l�tre. Ezeknek a r�szei lehettek a hasad�k mai barlangjai is. A bels� �regek n�veked�s�k sor�n beszakadtak, m�ly dolin�kat l�trehozva ez�ltal, melyeknek �sszeolvad�sa r�v�n l�trej�tt a ma ismert hasad�k �se, melyet ezut�n f�leg a Hesd�t-patak er�zi�s munk�ja alak�tott, m�ly�tett.